Kedves Látogató!

A Szent Könyvet 1991-ben kezdtem írni. Terjedelme mára meghaladta a Biblia hosszát.

Miért ír valaki egy vallási könyvet?

A legfőbb ok az igazság keresésének és a kételyek megszüntetésének örökös emberi vágya.

Mindig is úgy éreztem, hogy a hagyományos vallások sokkal inkább hagyományokká, szokásokká, társadalmi-kulturális keretekké váltak, amelyek elvesztették legitimációjukat az ateizmussal és a tudományos világképpel folytatott harcban.

Római katolikusként lenyűgözőnek találtam Jézus Krisztus üzenetét, de a Biblia világképét menthetetlenül hiányosnak és nyugtalanítónak véltem.

Másrészről az ateizmus egyszerű és elegáns szépsége, összhangja a tudományos világképpel félelmetes kihívást jelent minden olyan embernek, aki az értelmet a hit fölé helyezi.

Olyan hitre vágytam, amelyben kétségek nélkül hihet az ember.

Olyan hitre vágytam, amely érdemben veheti fel a harcot az ateizmussal és mégsem ellentétes a tudományos világképpel.

Olyan hitre vágytam, amely nem csupán a hívők számára tűnik józan igazságnak.

Mi szükség van véges emberi létre és szenvedésre, ha örök boldogság is osztályrészünk lehetne?

Mi szükség van egy tökéletlen, bűnös létre, ha egy mindenható Isten eleve bűntelennek és tökéletesnek is teremthetett volna minket?

A fenti kérdésekre az alábbi válaszok adhatóak:

- Isten nem létezik (ez az ateizmus válasza)

- Isten mindenható és szadista (ha Isten mindenható, felelős a rosszért is, hiszen a szabad akarat és a bűnbeesés csak azért létezhet, mert van Gonosz, amelyet választani lehet)

- Isten nem mindenható (ha a Gonoszt nem tudja elpusztítani).

A fenti ellentmondások miatt azon meggyőződésre jutottam, hogy ugyan a Bibliát, mint etikai forrást és iránymutatást őszinte hittel és csodálattal kell fogadnom, ám a transzcendens, isteni igazságok tekintetében el kell ismernem a Biblia korlátozott jellegét.

A fanatikus és pusztító vallásosságot, mint féligazságokon alapuló, gonosz, buta és rengeteg szenvedést okozó erőt elutasítom.

Ugyanígy elutasítom a nihilizmust és a materializmust is, melyek mint kétség és reménytelen üresség borzalmas rombolást tudnak véghezvinni az emberi lélekben és morálban.

Az ateizmus végsősoron nihilizmushoz vezet, amely az emberi élet teljes céltalanságát és értelmetlenségét, abszurditását hirdeti.

Ezen abszurd céltalanság késztetett arra, hogy megpróbáljam megkeresni azt a transzcendens isteni létet és igazságot, amely nem mond ellent a tudománynak.

Eredeti szándékom szerint csupán egy saját, egyszemélyes, azaz privát vallásos rendszert próbáltam megalkotni.

Vallásom alapgondolata az volt, hogy az igazság az Istenhez vezető legfőbb út.

A tudományos ismereteinkkel összeegyeztethető transzcendens igazság az, hogy mi magunk vagyunk Isten kifejlődő magjai, Isten tehát csak és kizárólag bennünk, általunk él.  Isten nem valahol kívül, hanem a mi lelkünkben és csakis a mi lelkünkben létezik.

Minden jótettünk Isten tette, minden jóra irányuló akaratunk Isten akarata.

Úgy vélem, hogy a hagyományos vallások gyermeki létét a felnőtt vallásosság létével kellene helyettesíteni.

Ennek lényege pedig az, hogy nem üzletelnünk, kufárkodnunk kell Istennel, nem félni kell tőle, hanem szembe kell nézni azzal, hogy mi magunk vagyunk - mint az összes lélekkel rendelkező lény - a kifejlődő, önmagára ébredő Isten.

Ezt az Isten-tudatot szeretném mindenkiben felébreszteni a Szent Könyvvel, mely a fenti gondolatok részletes kifejtését tartalmazza.